Békéscsaba, Dombház - Általános eszmecsere
Épület adatlapja: http://www.passziv.net/forum/showthr...=3052#post3052
Gondoltam, írok kicsit a telekről, a házról meg magunkról is.
Bő 10 évig laktunk csodás fővárosunkban és közvetlen környékén, köszi, elég is volt, jöjjön a nyugis vidéki élet. Hova máshova, mint vissza a gyökerekhez...
A telek a város szélén (csak pár utca van még kifelé), volt zártkerti részen, jelenleg még ritkásan beépített területen fekszik. Egyik fele már gyerekkorom óta megvan (innen az erős kötődés), a másik felét nemrég vásároltuk meg, hogy azzal együtt már elegendő szélesség álljon rendelkezésünkre ahhoz, hogy ideális tájolással helyezhessük el az épületet. A helyzetet bonyolította, hogy a vásárlás előtt kiderült: a HÉSZ-ben maximált telekméret kb. a már meglévő telek nagysága, vagyis az összevonás nem lesz lehetséges. Bepróbálkoztunk a HÉSZ módosíttatásával, el is indult a folyamat, egyszer talán lesz is belőle valami, de nem tudunk addig várni. Végül egy 'nyeles telek'-szerű kialakítás bizonyult megvalósíthatónak (mivel valódi nyeles telek se lehet). Vagyis lett egy hátsó telek, ami egy külön hrsz-ú magánúton közelíthető meg a közútról és beépítetlen marad (gyümölcsös, vetemény, jószág, stb.), valamint a magánút mellett fekvő, a ház elhelyezéséhez már megfelelő szélességgel bíró építési telek. Ennek hivatalos lezongorázása több hónapba telt. Közben persze készültek a tervek.
Az egész egyébként onnan indult ki, hogy egy álmatlan éjszakán bevillant a földborítású ház ötlete, aztán utánajártam kicsit a témának. Így jutottunk el a dombházakhoz, amiből kb. 60db lehet az országban. Néhány elvetemült tervező csinál csak ilyesmit. Mi megkerestük az egyik legkevésbé elvetemültet, aki nyitott volt az elképzeléseinkre. Elég nagy átfedést véltem felfedezni a dombházas és a passzívházas elvek között (tájolás, energia-hatékonyság, ökológiai szemlélet), a szemléletbeli különbségek pedig nem tűntek áthidalhatatlannak (persze a kivitelezés vastagon rácáfolhat majd erre, de remélem, hogy nem).
Az alaprajz kialakítása során törekedtünk a viszonylag kompakt formára (a kupolás szerkezet lehetőségein belül), ami az egyszintes épülethez képest elég jó A/V arányt eredményezett. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a kockaházakhoz képest az íves, lekerekített formák kisebb felületet adnak. A kiviteli tervezés, PHPP számítás most van folyamatban, de az első eredmények elég bíztatóak.
Az egész elrendezést alapvetően meghatározta az oldalhatárra való építés (az Andreas S.-féle elforgatós megoldást inkább nem erőltettük, ahhoz túl konzervatív hozzáállásúak és konformisták vagyunk), így a keleti oldalt a garázs-gépészet-műhely egység adja, ami a délre tájolt télikerttel együtt a burkon kívülre került. A déli oldalt két gyerekszoba (a tudomány mai állása szerint 3 gyerekünk van, de a 'mindegyiknek külön szobát'-elvet nem támogatjuk) illetve a télikert mögött lévő nappali foglalja el. Nyugatra néz a vendégszoba (később esetleg ez is gyerekszobaként funkcionálhat) valamint a háló. Az északi oldalra került a fürdő, a konyha és egy aprócska dolgozó (otthon dolgozom, és zavar a direkt napfény /egyéni szocproblem/). Belülre kerültek még közlekedő és étkező funkciók, meg pár mellékhelyiség.
A burkon kívüli részek fagerendás födémet kapnak, a lakóteret 11 falazott gömbkupola fedi, ezek közül 8 lesz felülvilágítós. Így a ház sokkal világosabb lesz, mint azt elsőre gondolná az ember. Majd teszek ide végleges alaprajzot is, ha kialakult a megoldás a kritikus csomópontok hőhídmentes kialakítására, addig érjétek be ezzel.
Hozzászólást idézve válaszolni
Idézve az alábbi felhasználótól: M3 Hellrot
). Elvileg ezen a csövön keresztül el is lehet vonni a már felesleges hőt a kádvízből, de nem biztos, hogy megéri...
Könyvjelzők