1. odal, összesen 4 oldal 123 ... UtolsóUtolsó
Mutasd az eredményt ettől: 1 eddig: 10 ennyiből: 40

Téma: gépészet wago plc

  1. #1
    Regisztráció:
    2011.11.06.
    Lakóhely
    Budapest XVI.kerület
    Összes hozzászólás
    902

    Standard gépészet wago plc

    Itt szeretném leírni a ház fűtési és hmv készítési rendszerét. Az ezt irányító wago plc nélkül is működhetne ilyen rendszer, de a pontos beállításhoz, az optimalizált működéshez nagyon sokat segített. No meg játéknak sem utolsó...(bár semmiképpen nem olcsó)
    Sok tapasztalat gyűlt össze már eddig is, de a plc csak 2012 június óta működik, így ezen a télen a fűtésről rengeteg új információt fogok kapni.

  2. #2
    Regisztráció:
    2011.11.06.
    Lakóhely
    Budapest XVI.kerület
    Összes hozzászólás
    902

    Standard

    Első passzívházamat 2010-ben építettem Budapesten a XVI. kerületben, ez lett Budapest első minősített passzívháza.
    Ebben a házban még semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztem PH gépészettel kapcsolatban , hőszivattyúm sem volt még sohasem, és hittem is meg nem is hogy szinte semmi fűtés nem fog kelleni. Ezért a biztonságra törekedtem.
    A fűtési rendszer és HMV készítés a következő elemekből állt.
    1. hőszivattyú
    szondák: 1db 100 méteres és 2 db 66 méteres, mindháromban 4db 32-es kpe cső Vörsas gyártású szondák. http://vorsas.hu/geotermikus_szonda
    a hőszivattyú sztibi féle Geospar 12 Kw-tos inverteres 8,4 Kw-ra visszaszabályozható.
    2. fűtő elemek
    A két szint közötti monolit födém alsó vasához rögzített összesen 900 méter 20-as padlófűtéscső. Két lakásosa ház így 2X6 körre van osztva körönként 75 méter.
    A tetőtéri szinten lakásonként 3 fan coil http://www.permanent.hu/hoszivattyu.php#fancoil
    A beszívott hideg levegőt a szonda feljövő vízével előmelegítő kalorifer
    A rekuperátorból kijövő friss levegő után melegítésére kalorifer (ez már fűtés) http://www.ventilatorlap.hu/vizes-re...-1878-960.html
    3. 2 db 500 literes 2 hőcserélős Hajdu HMV tartály
    http://www.alter-energia.hu/webaruha...tartaly/hat502
    a két tartály sorba van kötve olyan módon, hogy az első tartály meleg víz kimenetére van kötve a második hideg víz bemenete, így a bejövő hideg víz csak az első tartályt hűti.

    A fenti elemekből álló rendszert motoros szelepek és vezérlés nélkül állítottam először össze, a következő módon.
    A szondákból feljövő víz télen a hőszivattyú primer ágába jut,egy oldalágon viszont leágazik az előfűtő kaloriferhez. Ebbe a leágazásban külön grundfos alpha2 szivattyú tartja fenn a keringést akkor is, ha a hőszivattyú így a primer szivattyú nem jár.
    Nyáron a szonda víz hűtés igény esetén előbb a padlófűtés csövekbe és kaloriferekbe jut , onnan a hőszivattyú primer ágába. Az elgondolás az volt, hogy így melegebb víz jut a hőszivattyú primer ágba, ami javítja a COP-t.

    A hőszivattyú szekunder ága a két tartály alsó hőcserélőjén keresztül fűti fel a tartályokban lévő vizet.
    Vezérlés gyakorlatilag nem volt, a hőszivattyút úgy állítottam be, hogy 36 fokos visszatérőnél be és 39 fokosnál ki kapcsoljon, a szekunder szivattyú állandóan járt ebből tudta a hőszivattyú hány fok van a tartályban. Termosztát jel nem volt. A HMV víz hőmérsékletet érzésre állítottam be hogy hidegvíz hozzáadása nélkül jó legyen zuhanyzásra, ezzel jött ki a 39 fokos visszatérőre szabályozás.
    A fűtést az első tartály felső hőcserélőjéből vettem ki. Kézzel állítható csapokkal innen vagy csak a levegő utánfűtő kaloriferekbe, vagy a padlófűtéscsövekbe is keringett a meleg víz. Elvben az emeleti fan coilokba is mehetett volna, de erre sosem volt szükség. Az első évben a kaloriferekbe novembertől április végéig egyfolytában keringettem a fűtővizet, a padlófűtés ágat összesen háromszor kellett 1-1 éjszakára megnyitni.

    A rendszer így működött 2 télen és egy nyáron át, utána teljesen átalakítottam,mert a következő hibái voltak.
    A nyári hűtéskor ha lezártam padlófűtés (azaz mennyezethűtés) ágakat akkor csak a fan coilokon átáramló víz térfogatárama nem volt elég a hőszivattyú primer ágába. A mennyezethűtést viszont csak minimum 1 hétig tartó 30 fok feletti hőmérséklet esetén kellett 1 napra bekapcsolni, utána már jelezték a lakók, hogy megfagynak. A tetőtérben viszont kellett volna a hűtés a fan coilokba.
    Amúgy is világossá vált, hogy a HMV készítéshez a hőszivattyú napi 1-2 órát jár csak, és hogy ezt 3,6 vagy 5-ösCOP-vel teszi sokat nem számít.
    A levegő kaloriferes fűtése hőszivattyúval nem bizonyult célravezetőnek. A 40 fokos víz előállítása már nem ideális hőszivattyúval, melegebb nagyon nem, a levegő fűtéshez viszont jó lenne 50 fokos víz. Így nekem 32 fokos levegőt fújt be a szellőztető. Ezt kénytelen voltam akkor is, ha a napsütés miatt éppen nem kellett volna, mert ez a levegő mennyiség éppen ahhoz elég, hogy megtartotta a ház hőmérsékletét. Ha kikapcsoltam a levegő fűtést, és lecsökkent a házban a hőmérséklet, akkor már csak a padlófűtéssel tudtam visszaemelni, a levegővel csak szinten tartani lehetett.
    A padlófűtéshez viszont sok a 40 fokos víz, ahhoz elég lenne 30 fokos jobb COP mellett.
    A két db kalorifer a befúvó ágban (előfűtés szondavízzel, és az utánfűtés nem volt szerencsés, túl nagy levegő ellenállást okozott.
    Ritkán kellet télen megnyitni a padlófűtés csöveket fűtésre, de kézzel ennyi is körülményes, kellett valami motoros szelepes megoldás erre.

  3. #3
    Regisztráció:
    2011.11.06.
    Lakóhely
    Budapest XVI.kerület
    Összes hozzászólás
    902

    Standard

    Az új rendszer felépítése:
    Csatolt grafikák kicsinyített nézete Csatolt grafikák kicsinyített nézete vizualizacio.png  

  4. #4
    Regisztráció:
    2010.10.19.
    Összes hozzászólás
    1,567

    Standard

    Nem lehet egyszerű úgy optimalizálni a gépészetet, hogy (ha jól értem) nem laksz ott. Ezen sokat segít majd az új adatgyűjtő és vezérlő rendszer, főleg így hogy távolról is eléred.

    Szerintem nem célszerű hőszivattyúval két fűtés típust (pl. padló és fancoil) vegyíteni, talán jobb lett volna ha a tetőtéri lakás is mennyezet hűtés/fűtést kap.
    Vagy azért kísérletezel ennyit, hogy majd a 3., amit magadnak építesz, tökéletes legyen?
    Építés ideje: 2011-2012 ★ Építés helye: Pest megye ★ Elkészült épület: info itt

  5. #5
    Regisztráció:
    2011.11.06.
    Lakóhely
    Budapest XVI.kerület
    Összes hozzászólás
    902

    Standard

    Idézet Idézve az alábbi felhasználótól: airwatt Mutasd a hozzászólást
    Nem lehet egyszerű úgy optimalizálni a gépészetet, hogy (ha jól értem) nem laksz ott. Ezen sokat segít majd az új adatgyűjtő és vezérlő rendszer, főleg így hogy távolról is eléred.

    Szerintem nem célszerű hőszivattyúval két fűtés típust (pl. padló és fancoil) vegyíteni, talán jobb lett volna ha a tetőtéri lakás is mennyezet hűtés/fűtést kap.
    Vagy azért kísérletezel ennyit, hogy majd a 3., amit magadnak építesz, tökéletes legyen?
    Nem fűtök a fan coillal, csak passzív hűtésre használom. Ettől függetlenül gondolkodtam a gipszkartonba épített falfűtésen a tetőtérben, de valamiért nekem nem szimpatikus a falfűtés, túl vékonyak a csövek, túlságosan érzékenynek találom az egészet. De abban igazad van, hogy a most tervezés alatt lévő házba (de ebben sem fogok lakni) már monolit födémet fogok rakni a tetőtér fölé is, bele pedig mennyezetfűtést/hűtést.

  6. #6
    Regisztráció:
    2010.10.19.
    Összes hozzászólás
    1,567

    Standard

    Idézet Idézve az alábbi felhasználótól: weeber Mutasd a hozzászólást
    Ettől függetlenül gondolkodtam a gipszkartonba épített falfűtésen a tetőtérben, de valamiért nekem nem szimpatikus a falfűtés, túl vékonyak a csövek, túlságosan érzékenynek találom az egészet.
    Nálunk bevált, a tetőtéri mennyezet van betekerve. Igaz csak hűtésre használom, de ha azt bírja a fűtést is bírná.
    Építés ideje: 2011-2012 ★ Építés helye: Pest megye ★ Elkészült épület: info itt

  7. #7
    Regisztráció:
    2011.11.06.
    Lakóhely
    Budapest XVI.kerület
    Összes hozzászólás
    902

    Standard Az újrendszer leírása

    Idézet Idézve az alábbi felhasználótól: weeber Mutasd a hozzászólást
    Az új rendszer felépítése:
    Az új rendszer leírása
    Az átalakítás után az új fűtési rendszer és HMV készítés a következő elemekből áll. Itt most a 2012-ben épített házat írom le, de ugyanilyen lett a másik ház rendszere is. Ez a ház kb. 10%-kal nagyobb mint az első házam, ugyanúgy 12 apartmanból álló két lakásos ikerház, földszint, monolit födémmel+tetőtér beépítéssel. Itt már mertem jóval kisebb hőszivattyút, szondát és fűtő felületet tervezni.
    A fűtési rendszer és HMV készítés a következő elemekből áll.

    1. hőszivattyú
    szondák: 6db 30 méteres szonda mindben 4db 32-es kpe cső Vörsas gyártású szondák. http://vorsas.hu/geotermikus_szonda
    a hőszivattyú sztibi féle Geospar 8 Kw-tos inverteres 5.6 Kw-ra visszaszabályozható
    2. fűtő elemek
    A két szint közötti monolit födém alsó vasához rögzített összesen 600 méter 20-as padlófűtéscső. Két lakásos a ház így 2X3 körre van osztva körönként 100méter.
    A tetőtéri szinten lakásonként 3 fan coil http://www.permanent.hu/hoszivattyu.php#fancoil
    A beszívott hideg levegőt a szonda feljövő vízével előmelegítő kalorifer
    A levegő utánfűtö kalorifereket kiszereltem.
    3. 1 db 500 literes 2 hőcserélős Hajdu HMV tartály
    http://www.alter-energia.hu/webaruha...tartaly/hat502

    4. 1 db 200 literes 1 hőcserélős fűtési puffer tartály

    A rendszer működésének leírása a felrakott vizualizációs ábra alapján:
    A.) Passzív hűtés üzemmód
    Nyáron, ha van hűtési igény a szonda vizét az 1-es szondaszivattyú a 7-es és 8-as motoros váltószelepeken keresztül a rajzon függőlegesen felfelé tolja. A rajz tetején vannak ábrázolva fűtőspirál jelképpel a 2 házrész 1(első) és 2(hátsó) mennyezeti padlófűtése (ezeket el lehet zárni a 25 ill. 26-os motoros zónaszelepekkel), és felettük a csak kézzel elzárható fan coilok.
    Mindkét házba két hőmérő található, egy a leghidegebb földszinti egy pedig a legnaposabb emeleti apartmanban, ezek alapján vezérli a plc a szelepeket és a szivattyúkat illetve a hőszivattyút. Passzív hűtés üzemmód csak akkor van, ha nincs HMV készítésre igény, és nem megy a hőszivattyú.
    B.) HMV készítés üzemmód
    Az 1-es szivattyú a 7-es és 8-as váltószelepeken keresztül a hőszivattyú primer ágában keringeti a szondából feljövő vizet. A szekunder oldalon a 16-os váltószelep a HMV alsó hőcserélője felé nyitott és azon keresztül melegíti fel az 500 liternyi vizet. Ez a hőszivattyú az előre menő víz hőmérsékletére van szabályozva. 42 fokra van beállítva 4 fok hiszterézissel. Ha a hőszivattyú HMV termosztát jelet kap (lsd plc vezérlés rész később) a hőszivattyú beindul, és addig fűt míg el nem éri az előremenő víz hőmérséklete a 42+2 tehát 44 fokot. Akkor leáll a hőszivattyú kompresszora, de a 14-es szivattyú nem, és addig nem indul el, amíg 42-2 tehát 40 fokra vissza nem hűl, akkor kapcsol újra be, ha még van termosztát jel. 41 foktól 44 fokig jár a hőszivattyú 35 Hz-es csökkentett teljesítményen. A plc kijelzi, hogy a HMV készítés hány ciklusban (kompresszor leállással) mennyi ideig, és mekkora energiafelhasználással történt. A HMV készítésnek prioritása van a fűtéshez képest.
    C.) Fűtés üzemmód
    A plc akkor is kiad termosztát jelet a hőszivattyúnak, ha a fűtési puffer tartályban a víz hőmérséklete a beállított értékek között van. Jelenleg 22 foknál be 30 foknál kikapcsoljuk a termosztát jelet. Ilyenkor a 14-es szekunder köri szivattyú a 16-os váltószelepen keresztül a 200 liter puffer vizet közvetlenül átkeringeti a hőszivattyún. Ekkor nyilván 1 ciklusban megtörténik a felmelegítés, hiszen a víz hőmérséklete sosem éri el a 44 fokot. (ha 30-ra van állítva a maximális fűtővíz)
    A fűtéshez a puffer tartály hőcserélőjén keresztül vesszük ki a pufferből a meleget, a 20-as szivattyúval. Ez a szivattyú a 23-as váltószelep megfelelő állása esetén a 25 és 26-os zónaszelepek állása szerint vagy mindkét házrészben vagy csak az egyikben a mennyezeti padlófűtés csövekben keringeti a meleg vizet. A fan coilokat télen kézi csapokkal lezárjuk.
    D.) Levegő előfűtés
    A szonda bejövő oldalánál egy közvetlen leágazást készítettünk a 2db légkezelő 1-1 előfűtő kaloriferéhez. Ha a külső hőmérséklet 10 fok alatt vagy nyáron 25 fok felett van, akkor a 4-es szivattyú a szonda vizet az előfűtő kaloriferekbe keringeti. Érdekes jelenség, hogy ha nem megy a 4 es szivattyú, de az 1-es igen, akkor ebben az ágban az áramlás iránya éppen ellentétes, akkora „venturi cső hatást”fejt ki a nagy teljesítményű primer keringető szivattyú.

    Ennek a passzívhűtés/fűtés rendszernek van egy gyengéje. Mint a vizualizációs rajzon látszik a 23-as, 7-es és 8-as váltószelepen keresztül a szonda vize keveredik a padlófűtés vizével. A szondák KPE csövekből készülnek, amik nem oxigén diffúzió mentesek. A MHV tartály spirális hőcserélője vas, és az korrodál a vízben oldott oxigén hatására. Megoldást jelenthet valami korrózió gátló folyadék használata, esetleg fagyálló használata. Sajnos összesen 800 liter víz van a rendszerben, így ez mindenképpen százezres nagyságrendű tétel… ötleteket szívesen fogadok.
    Csatolt grafikák kicsinyített nézete Csatolt grafikák kicsinyített nézete vizualizacio.png  

  8. #8
    Regisztráció:
    2010.10.19.
    Összes hozzászólás
    1,567

    Standard

    Mekkora az össz fűtött alapterület, ami erre a hőszivattyúra jut?

    A tetőtérben a padlófűtés hogyan tud érvényesülni, ha a csövek a monolit födém alján vannak, és a padlóban (gondolom) pár centi lépéshangszigetelés van?

    A lakók nem panaszkodtak, hogy nincs semmi beavatkozási lehetőségük a kívánt hőmérsékletbe? Ami egyiknek sok, lehet a másiknak kevés?

    A HMV tartály spirális hőcserélője vas, és az korrodál a vízben oldott oxigén hatására
    Talán megoldás lehet a fűtési körbe egy védő anód (HMV tartályokban használt) elhelyezése, vagy a szondakört le kell választani egy lemezes hőcserélővel.
    Amit én csináltam, hogy a fűtési és hűtési kör külön van (padló fűt, mennyezet hűt) így a passzív hűtés miatt nem kell az egész fűtési körben a szonda vizét keringtetni. Nincs szükség motoros váltó szelepekre, fancoil-ra, tehát költségben lehet nincs nagy különbség de komfortban elvileg jobb. Nem voltam még mennyezet fűtéses és padló hűtéses házban sem
    Építés ideje: 2011-2012 ★ Építés helye: Pest megye ★ Elkészült épület: info itt

  9. #9
    Regisztráció:
    2011.11.06.
    Lakóhely
    Budapest XVI.kerület
    Összes hozzászólás
    902

    Standard

    Idézet Idézve az alábbi felhasználótól: airwatt Mutasd a hozzászólást
    Mekkora az össz fűtött alapterület, ami erre a hőszivattyúra jut?
    kb. 260 nm

    A tetőtérben a padlófűtés hogyan tud érvényesülni, ha a csövek a monolit födém alján vannak, és a padlóban (gondolom) pár centi lépéshangszigetelés van?
    Jó kérdés, de 2 évet már működött, és a fAN coilokat sosem kapcsoltam be fűtésnél. Gondolom a monolit födémnek és a vele érintkező monolit beton falaknak akkora a tömege, hogy annak hőmérséklete meghatározza a ház hőmérsékletét.

    A lakók nem panaszkodtak, hogy nincs semmi beavatkozási lehetőségük a kívánt hőmérsékletbe? Ami egyiknek sok, lehet a másiknak kevés?
    Megértik, hogy ez egy PH, még senki nem ment el ezért. Inkább olyan visszajelzéseket kapok, hogy sosem álmodták, hogy ilyen minőségű albérletbe költöznek.


    Amit én csináltam, hogy a fűtési és hűtési kör külön van (padló fűt, mennyezet hűt) így a passzív hűtés miatt nem kell az egész fűtési körben a szonda vizét keringtetni. Nincs szükség motoros váltó szelepekre, fancoil-ra, tehát költségben lehet nincs nagy különbség de komfortban elvileg jobb. Nem voltam még mennyezet fűtéses és padló hűtéses házban sem
    Ez valóban jó megoldás, az új háznál megfontolom. Motoros váltószelep ettől még kell szerintem. A fan coil helyett a felső szintre a külön padlófűtés és külön falhűtés biztosan sokkal drágább.

  10. #10
    Regisztráció:
    2010.10.19.
    Összes hozzászólás
    1,567

    Standard

    Idézet Idézve az alábbi felhasználótól: weeber Mutasd a hozzászólást
    Motoros váltószelep ettől még kell szerintem
    Nekem sehol nincs a fűtési/hűtési/szonda körben. Emiatt kellett viszont két visszacsapó szelep, aminek lehet némi fojtása de így is megvan a kellő térfogatáram a hőszivattyúba épített szivattyúkkal.
    A motoros váltó jobb, de lényegesen drágább.

    A fan coil helyett a felső szintre a külön padlófűtés és külön falhűtés biztosan sokkal drágább.
    Jó kompromisszum lehet, ha a felső szint is csak a mennyezetben kapna csöveket. Így mindkét szinten egyforma fűtés/hűtés lenne. A felső szint így erősebb fűtést és hűtést kapna mint most, fan coil nélkül komfortosabb módon. Nagyobb hőleadó felületekkel a hőszivattyú és a passzív hűtés még jobban tud működni (bár elhiszem hogy most is jó)
    Építés ideje: 2011-2012 ★ Építés helye: Pest megye ★ Elkészült épület: info itt

1. odal, összesen 4 oldal 123 ... UtolsóUtolsó

Könyvjelzők

Könyvjelzők

Fórum szabályok

  • Nem nyithatsz új témákat.
  • Nem válaszolhatsz hozzászólásokra.
  • Nem csatolhatsz függelékeket.
  • Nem módosíthatod a hozzászólásaidat.
  •  
RÓLUNK
A fórum elsődleges célja, hogy segítse az információ- és tapasztalatcserét azon építtetők között, akik passzív vagy alacsony energiás házat építettek vagy szeretnének építeni.
FONTOS LINKEK
Fórum szabályzat
Kövess bennünket