Mutasd az eredményt ettől: 1 eddig: 4 ennyiből: 4

Téma: Épületgépészet

  1. #1
    Regisztráció:
    2014.05.01.
    Lakóhely
    Komárom
    Összes hozzászólás
    112

    Standard Épületgépészet

    A gépészet kiválasztása okozta a legtöbb nehézséget a nyílászárók mellett - de ahogy olvastam, ez egy általános jelenség
    Rengeteg időnk elment ezzel, mire döntésre jutottunk. Az idő majd megmondja, hogy végülis jól döntöttünk-e...

    Kiindulásképpen egy vizes padló fűtés, mennyezeti fűtés/hűtés kombóval terveztünk, mivel ebben láttam a legtöbb rugalmasságot (a kazán oldalra sok mindent lehet rakni, gyakorlatilag egy olcsó villanybojlertől - pl. induláshoz - kezdve gázkazánon keresztül a különböző hőszivattyúkig), illetve megfelelő hűtést is biztosít a szükséges helységeknek, ez különösen fontos számunkra.

    Gyakorlatilag meg is rendeltük ennek kivitelezését, de egyszerűen nem hagyott nyugodni, hogy
    a) a hűtési igényünk nem lett pontosan meghatározva és nem voltam meggyőződve, hogy be kell-e csövezni a fél épület mennyezetét
    b) a mennyezeti hűtés pára kicsapódásával kapcsolatos olvasottak elbizonytalanítottak a megoldással kapcsolatban
    c) bekerülési oldalon ez a kombó egy jelentős beruházás, ami még mindig nem feltétlenül jelent gazdaságos üzemeltetést - hiszen a kazán oldalt még mögé kell rakni -, illetve a hűtést is meg kell oldani. Az ár/érték arány nem igazán stilmmelt.

    A fórumot olvasva azonban egyre inkább képbe került az elektromos fűtés, mint alternatíva. A kis beruházási költség, az egyszerű és karbantartás mentes működés és az, hogy gyakorlatilag rádugva a hálózatra (kazánház nélkül) működik, elég meggyőző érvek voltak. Mivel már gyakorlati tapasztalatokat is olvastam és azért mégsem egy új, ismeretlen technológiáról van szó (még ha nálunk nem is annyira elterjedt és megszokott), így komolyan elkezdtem foglalkozni vele, mint valós opcióval és a vizes rendszert visszamondtam.
    A beruházási számítások meggyőzőek voltak, 4.2eFt/m2 vs. 18.2eFt/m2 (hűtés és mennyezeti csövezés nélkül, tehát csak padlófűtés és HMV)

    Ahhoz, hogy biztonsággal be merjem vállalni a ház tömege, tájolása és eléggé tagolt elrendezése alapján, először is tudnom kellett, hogy mekkora a valós hőszükségletünk, így rászántam magam a PHPP elkészítésére. Úgy tekintettem ennek a költségére, mint beruházásra, amivel több milliót spórolhatok. Sajnálom, hogy csak most csináltuk meg, tervezési fázisnál sokat lehetett volna ezzel optimalizálni.
    A számítás emelett választ adott a kételyemre/kérdésemre a hűtéssel kapcsolatban is.

    Az eredmények:

    Fűtési hőigény: 40,1 kWh/ m2év, 7320 kWh/ év.
    Méretezési hőszükséglet: 4,078 kW
    A solar+ üvegek többlete: 2,5 kWh/m2év - 450 kWh évente
    Túlmelegedés gyakorisága (> 25 °C): 4,1%
    Hűtési igény: 190 kWh / év (25°C)

    Érdekes módon a számítások alapján legjobban egy klímával érné meg fűteni/hűteni a házat - ha nem lenne ennyire tagolt vagy becsatornázva talán működne is.

    Végül a következő verzió mellett döntöttünk:
    - elektromos kábel padlófűtés vezérelt áramról, helységenként szabályozható, épületverzlésbe kötve
    - elektromos bojler vezérelt áramról
    - split kílma a nappali-étkező-konyha térbe hűtésre/fűtés rásegítésre. opcionálisan megtartva a lehetőséget egy csatornázott klímára a gyerek részre.
    - kandalló vagy kályha (mivel a kémény adott volt és szerettem volna alternatív, szolgáltató független fűtést, ezért ezt nem hagyjuk ki, de valószínűleg csak később kerül kivitelezésre)
    - napelem lehetőség szerint, egyelőre előkészítve

    A kandalló/kályha is bőven kifűtené önmagában a házat - ha nem lenne ilyen tagolt. Ennek a megválasztásánál oda kell figyelni arra is, hogy minél kisebb teljesítményű legyen, de lehetőleg hosszan tartsa a meleget, különben könnyen túlfűthetjük vele az adott teret és kénytelenek leszünk ablakot nyitni.

    Emellett hőcserélős szellőztetővel tervezünk, jelenleg Hoval FR-300 géppel (ez lett a PHPP-ban is számításba véve) és valószínűleg Lindab rendszerrel.

  2. #2
    Regisztráció:
    2014.05.01.
    Lakóhely
    Komárom
    Összes hozzászólás
    112

    Standard Víz, csatorna

    Nagyjából elkészültem a víz, csatorna tervvel, ami a következő képpen néz ki:


    • Az ivóvizet az épület a hálózati vezetékről kapja, a vezetékes víz lágyított és szűrt.
    • A WC-k öblítése alap esetben kútvizről történik, de szükség esetén átváltható a vezetékes vízre.
    • A mosógép kútvizet kap, de szükség esetén átváltható vezetékes vízre.
    • 3db wc falba szerelt (beépített szagelszívással a szellőztető elszívó ágába - opció)
    • A gépészeti helyiségbe, a garázsba és a télikertbe kerül padló lefolyó, kiszáradás elleni védelemmel, bűzzárral
    • A nappaliba a kályhához kerül cső a külső levegő beszíváshoz
    • A vízcsöveket a 20cm szigetelésben visszük, lehetőség szerint a meleg vizet a közepén, a hideget a tetejében
    • elektromos villanybojler használati melegvíz készítésre, a gyerekfürdő melletti falon, nappali áramról
    • második elektromos villanybojler a gépészeti helységben, vezérelt áramról
    • vezérelt melegvíz cirkuláció előkészítés
    • esővíz gyűjtés: két szikkasztó gödörbe az eresz lefolyóhoz föld alatt csatlakozva
    • vízszűrés, vízlágyítás és kút vasszűrés opció kialakítása


    A csatolt terven látszik, hogy a HMV felhasználási helyek elég távol esnek egymástól. Ezért is döntöttem végül úgy, hogy a fürdőszobákat ellátó bojlert annak közvetlen közelébe tesszük (egy elmért fal miatti beugrás ehhez pont kapóra jött - nincsenek véletlenek )

    Mivel alapvetően egy kisebb (100-120l) bojlerben gondolkozom, az okozott fejtörést, hogy hogyan tudjuk áthidalni azokat az időszakokat, amikor vendégek vannak és magasabb a meleg víz fogyasztás, illetve annak a kockázatát, hogy az éjszaka felmelegített víz nem lesz kellően meleg az esti fürdetésekhez. Arról nem beszélve, hogy egy 255l-es kádat sikerült választani...

    Ezt, valamint a vendégszoba/wc távolságát alapul véve azt lett a befutó megoldás, hogy a gépészeti helységbe is rakunk egy ugyanolyan bojlert. Ez a bojler vezérelt áramról fog működni és sorba lesz kötve a másik bojlerrel, ami pedig nappali áramról működik. Emellett közvetlen lecsatlakozással ellátja a közeli helységeket meleg vízzel. Mivel ezeknél nem számítok jelentős fogyasztásra, így az elsődleges szerepe az lesz, hogy éjszakai áramon előfűti a vizet a fürdőnél lévő bojernek, amit annak nappali áramról már csak temperálnia kell. Ezzel elérhető az is, hogy nagyobb fogyasztás esetén a két bojler teljes űrtartalmát lemerítsük, aminek elegendőnek kell lennie. Legrosszabb esetben, ha ez tartósan kevésnek bizonyul kicserélem az egyik bojlert nagyobbra.

    A konyha alapvetően a közelebb lévő bojlertől kapna meleg vizet, de mivel ez is eléggé kiesik, túl nagy fogyasztást nem várok és ha lehet a cirkulálást csak ez miatt kihagynám, így most erősen gondolkozom azon a megoldáson, hogy ide egy átfolyós vízmelegítőt rakjunk. Az elektromos fűtés miatt úgyis fejleszteni kell a hálózatot, ez biztosan nem jelentene gondot.

  3. #3
    Regisztráció:
    2010.12.09.
    Összes hozzászólás
    168

    Standard

    "A WC-k öblítése alap esetben kútvizről történik, de szükség esetén átváltható a vezetékes vízre."

    Ezt nálatok engedi a vízmű, mert nálunk nem.

  4. #4
    Regisztráció:
    2014.05.01.
    Lakóhely
    Komárom
    Összes hozzászólás
    112

    Standard

    Nem jutok dűlőre a szellőztető csövezését illetőleg, pedig a lapos tető szigeteléséhez már csak ez hiányzik, ami viszont nagyon kellene már a fal ázás és a homlokzati szigetelés miatt...

    A csövek a födém felett futnak (későn, a kivitelezés közben döntöttünk, hogy szeretnénk, így már csak a födém kirekesztéseket tudtuk könnyítésként megcsinálni) és mivel három tetőn keresztül, a helyzet így sokkal bonyolultabb.

    A lapos tető részen van 2 befújt, 1 dupla elszívott levegő (plusz egy terv, ami sajnos a kirekesztésből kimaradt) kiállás, az egyik féltető alatt 2 befújt és 3 elszívott levegő kiállás, ami azt jelenti az A) verziónál, hogy 12-13db 75-ös flexi csövet kellene átvinnem a két tető között a lapos tető szigetelésben. Ez ~1m széles "nyomvonalat" a szigetelésben (22-32cm) és áttörést jelentene az oromfalakon. Egy-egy 8-10-es osztóból és 75-ös flexi csőből állna így a rendszer.
    A B) verzió esetén lenne egy spirálkorcolt fővezeték a befújásra és az elszívásra is, ezek mennének át a két tető között és mindkét tető alatt lenne egy-egy 4-5-ös osztó, amihez a befújási, elszívási pontok csatlakoznak. A probléma ezzel, hogy a 150-es csövet nem tudom így átvinni a két tető között, mert akkor már "csak" ~10cm EPS marad felette (2cm-es csőhéjszigeteléssel és nem az EPS legvastagabb részét feltételezve), ami viszont nem elegendő. így itt keresztmetszetet kellene váltani egy lapos csatornára az EPS alatt, majd vissza. Nem tudom ez mennyire jelenthet problémát a rendszer működésében. Emellett ennél a verziónál a kisebb féltető alatt lévő elosztó dobozok tisztítása miatt kellene csinálni egy kibújási lehetőséget erre a tetőre, amit egyébként szerettem volna elkerülni.

    A csatolt képek ezt a két verziót szemléletik, persze a nyomvonalat még lehet optimalizálni és a rajzot finomítani.
    Csatolt grafikák kicsinyített nézete Csatolt grafikák kicsinyített nézete szelloztetes_terv.jpg   szelloztetes_terv2.jpg  

Könyvjelzők

Könyvjelzők

Fórum szabályok

  • Nem nyithatsz új témákat.
  • Nem válaszolhatsz hozzászólásokra.
  • Nem csatolhatsz függelékeket.
  • Nem módosíthatod a hozzászólásaidat.
  •  
RÓLUNK
A fórum elsődleges célja, hogy segítse az információ- és tapasztalatcserét azon építtetők között, akik passzív vagy alacsony energiás házat építettek vagy szeretnének építeni.
FONTOS LINKEK
Fórum szabályzat
Kövess bennünket