Mutasd az eredményt ettől: 1 eddig: 4 ennyiből: 4

Téma: Konzekvenciák 5 év távlatából

  1. #1
    Regisztráció:
    2010.10.17.
    Lakóhely
    Szentendre
    Összes hozzászólás
    1,743

    Standard Konzekvenciák 5 év távlatából

    Röviden összegzem a gyulai passzívházzal kapcsolatos elmúlt 5 évi tapasztalatokat.

    A lényeg: most is passzívházat építenék? Mindenképp. Pont ugyanúgy? Nem.

    Teherhordó szerkezet: ezzel kezdem, főleg azért, mert ma már itt változtatnék a legtöbbet. 20cm Silka + 30cm ásványgyapot + Creaton homlokzatburkoló lapok - ez a teherhordó falszerkezet lényege. Az építkezés tervezési szakaszában sokat beszélgettünk-vitatkoztunk a különböző épületszerkezetek előnyeiről-hátrányairól. A legfontosabb szemléletváltozás nálam, hogy ma már mindenképp jó páraáteresztő képességű falszerkezetekben gondolkoznék, az EPS-t pedig teljesen bannolnám az épületből (számtalan okból, erről majd később írok bővebben). A gyulai házban a padlóban és a lapostetőn van. Passzívházban nincs akkora jelentősége a hőtároló tömegnek, sőt, bizonyos szempontból hátrányos is, ezt majd a fűtésnél fejtem ki bővebben. Jelentősen növelik a szerkezetépítés költségeit a többrétegű épületszerkezetek, mivel bonyolultabbak a csomópontok. Ma már az anyagában homogén felületek mellett teszem le a voksom, amiből egyelőre kevés jó megoldás van. A gyulai ház esetében ma már a Silkát egy az egyben elhagynám, és SteicoWall-ból csinálnám a falakat. A SteicoWall-t mi csak arra használtuk, hogy a Silkára erősítve tartsa a homlokzatburkoló lapokat, és a SteicoWall-elemek közé került a kőzetgyapot szigetelés. Az ásványgyapot szigeteléseket ma már szintén mellőzném (erről is majd többet írok később), az új kedvencem a befújható fagyapot (pl. SteicoZell). Passzívházak esetében az abszolút ideális megoldás, mert nehezebb anyag, mint az ásványgyapotok, sokkal jobban tartja kint a hőt, ami az egyre forróbb nyarak miatt egy egyre fajsúlyosabb érv Magyarországon is, emellett kitűnő páraáteresztő és akkor sem kell parázni, ha kap némi nedvességet (ellentétben az üveggyapottal, ami hajlamos ennek nyomán bepenészedni). A jövőben még egy érdekes alternatíva lehet a homogén 50 centis kenderbeton-fal, de ezzel még kevés a tapasztalat, tavasszal tervezünk építeni egy kísérleti szerkezetet.

    Fűtés: a legtöbbet vitatott téma passzívházaknál, de alacsony energiás házaknál is: a gépészet. Fűtés tekintetében 7 éve a Caleo infrafűtőfólia (részletek itt és itt) mellett döntöttünk, amit a 4 centis esztrichbeton alá raktunk, 2 háló helyiségben az álmennyezetbe került. Sokat dilemmáztunk, egy max. 10 W/m2 fűtési hőigényű lakótérben mit fog jelenteni a 80 W/m2-es fűtési rendszer, ugyanis a szakemberek azt javasolták, az egyenletes hőérzet érdekében teljes felületen rakjuk le a fűtőfóliát.
    Nos, a telepítési és fenntartási költségeket tekintve passzívház esetében továbbra is verhetetlen megoldás. 2012-ben 800ezer Ft-ba került a teljes telepítési költség (anyag + munka), a kéményt meg lehetett spórolni. A gyulai ház éves villamosenergia költsége az elmúlt időszakban 200.000 Ft volt (fűtés + melegvíz + hűtés + szellőztetés + világítás és egyéb háztartási villamosság).
    Hátrány: sok a 80 W/m² egy passzívháznál, a padló hajlamos túlmelegedni. Továbbá itt jön a nagy hőtároló tömeg hátránya. Ha fűtési szezonban elmész több napra otthonról és leveszed a hőmérsékletet 16-17 fokra, leengeded a redőnyöket (tehát nincs passzív napenergia hasznosítás sem), kb. 36 óra kell, hogy felfűtsd a házat 22-23 fokra. Ugyanez fordítva is igaz, elmész több napra otthonról, és 36-48 óra kell, hogy 16-17 fokra csökkenjen a hőmérséklet. Mindent figyelembe véve: a villamosági alapú fűtéshez passzívháznál felesleges a nagy hőtároló tömeg, életmódtól függően még hátrányos is lehet. Érdemes lenne azzal kapcsolatban tapasztalati köröket futni, lehet-e csökkenteni az egy négyzetméterre jutó hőleadást villamos fűtésnél, hogy ne melegedjen túl a padló, ha hirtelen akarod feltekerni a hőmérsékletet a házban.
    Energiabiztonsági okokból azonban ma már óvatos lennék egy tisztán villamossági alapú gépészettel, mert olyan irányba halad az európai energiapolitika, hogy ebből előbb-utóbb akár több napos blackout-ok lehetnek hidegebb téli napokon. Nálam újra képbe került a biomassza, elsősorban a pellet, mivel az egyetlen olyan alternatíva, ami megfelelően kiépítve ugyanazt a komfortfokozatot nyújtja, mint a villany vagy a gáz, ugyanakkor nagyfokú közműfüggetlenséget is jelenthet. Komoly jövő előtt állhatnak a pellett alapú házi kiserőművek napelemekkel kombinálva (egymásrahangolt biomassza-napenergia rendszerek, amik egyszerre termelnek hőt és villamos energiát).

    Épület-automatizálás: alapvetően életmód függvénye, hogy egy olyan eszköz, ami segít energiát spórolni, vagy csak kényelmi hóbort. A passzívház sokkal tudatosabb életvitelt igényel, mint egy klasszikus lakás. "Együttgondolkozol" a házzal. Ha folyamatosan van otthon valaki, tehát manuálisan is szabályozható minden folyamat, nincs különösebb jelentősége. De ha pl. napközben üres a ház, sokat jelenthet, hogy tudod mobilról is föl-le engedni a redőnyöket vagy időben csökkenteni-növelni a helyiségek hőmérsékletét. Ehhez tartozik, hogy a gyulai házban bejött a szobánkénti termosztát. A passzívházban ugyan egy idő után kiegyenlítődik a hőmérséklet, de az a tapasztalat, hogy ideiglenesen akár 2-3 fokos hőmérsékleti különbségek is kialakulhatnak a déli és északi fekvésű helyiségek között.

    Hűtés: bevallom, a passzív hűtéssel kapcsolatban voltam előzetesen a legszkeptikusabb, és ezért ez kifejezetten kellemes csalódás lett. Nem gondoltam volna, hogy képesek hatékonyan hűteni a mennyezetben fektetett csövek. A legnagyobb befektetés a 2 méter mélyen fektetett talajkollektor földmunkája volt, üzemeltetési költsége pedig lényegében nincs (a folyadék forgatását biztosító készülék villamos fogyasztását leszámítva). Nyilván ez a rendszer nem reagál olyan gyorsan, mint a fali elektromos klíma, de homogénen és hangtalanul hűti a helyiségeket.

    Szellőztető rendszer: a passzívháznál mindig a túl sok gépészettel volt bajom. A mesterséges légcsere a légtömör építési mód miatt megkerülhetetlennek tűnik, a hővisszanyerős központi rendszerek költsége azonban magas, a mi esetünkben is drágább volt, mint a fűtés-hűtés-HMV kombó. Ma már nem építenék központi szellőztetőt, helyette egy decentrális megoldásban gondolkoznék, szerencsére időközben már erre is van passzívház-kompatibilis megoldás.

  2. #2
    Regisztráció:
    2018.04.27.
    Lakóhely
    Tata
    Összes hozzászólás
    38

    Standard

    Szia!

    Az homogén, egyrétegű falaknál viszonylag egyszerű biztosítani a fal légzárását és könnyen is szerelhető a gépészete. A SteicoWall-nál is meg lehet oldani ezeket, ha csak abból lenne a tartófal?

  3. #3
    Regisztráció:
    2010.10.17.
    Lakóhely
    Szentendre
    Összes hozzászólás
    1,743

    Standard

    Idézet Idézve az alábbi felhasználótól: ogremocsár Mutasd a hozzászólást
    Az homogén, egyrétegű falaknál viszonylag egyszerű biztosítani a fal légzárását és könnyen is szerelhető a gépészete. A SteicoWall-nál is meg lehet oldani ezeket, ha csak abból lenne a tartófal?
    Persze. a Steico 2012-ben teljesen egészében a saját gyártású anyagaiból építette fel a 2.500 nm-es, 3 szintes irodaházának szerkezetét, 0,09 W/ (m2*k) U-értékű falakkal.
    A kizárólag fa-, fagyapot- és farost termékekből épülő házak időközben annyira sikeresek lettek Németországban, hogy sok nagy építő cég (pl. a Baufritz) már csak ebből építi az alacsony energiás és passzív házait.

  4. #4
    Regisztráció:
    2012.08.03.
    Lakóhely
    Gyula
    Összes hozzászólás
    259

    Standard

    Szia!
    Örülök az új irányvonaladnak. Engem is foglalkoztat az öko-alacsonyabb bekerülési energia - kisebb környezetterhelés irányvonal. Én ebben lakom (https://passziv.net/forumdisplay.php?f=88), számításaim szerint eléri a passzív ház szintet, a tapasztalatok is ezt mutatják.
    A nagy hőtároló tömeg előnyeit én viszont kifejezetten élvezem, bár a mi házunk télen állandóan lakott. Meglepő, hogy nem lakottan 2 nap alatt 6 fokot esik a házadban a hőmérséklet, ezt ekkora hőtároló tömegnél nem is értem. Nálam ehhez min. 1 hét kell (persze árnyékolás nélkül), napos időszakban több is. Ennek mi lehet az oka? Egyébként ha csak néhány napig vagytok távol ne vedd le 17 fokra a termosztátot, ekkora hőtároló tömegnél nem spórolsz vele semmit, mert a felfűtés a spórolást megeszi. Nyáron pedig egy áldás a tömeg, a házat hűtés nélkül lakjuk, eddig 2 nyár tapasztalata van meg (max: 26,5C volt). Ehhez persze az éjszakai visszahűtés maximális kihasználása kell.
    Áram nélkül is működő komplett fűtés és HMV-re - ha jól tudom - ez én házam a topikban az egyedüli példa. A gravitációs vegyestüzelés + puffer és gravitációs napkollektor + pufferbe rakott HMV hőcserélő révén a ház HMV és fűtési ellátása áram nélkül is mindig megoldott. Más megoldásként csak egy passzív házra adaptált gravitációs vízteres tömegkályhát tudok elképzelni heti 1x-i begyújtással. A pelletkazánok sem működnek áram nélkül (a több napos blackoutokra kell egy benzines generátor).
    Ez a fagyapot termékpaletta jól hangzik, de hogy olcsóbb lenne, mint egy számomra tökéletes égetett tégla + vakolható kőzetgyapot megoldás, ezt nem hinném. A kender és fagyapot árak jelenleg csillagászatiak, ezek csökkenéséhez és az iparág fejlődéséhez még idő kell, bár én drukkolok neki. A tűzbiztonság miatt pedig még idegenkedem kicsit tőle.
    Saját házam tapasztalatai alapján én inkább már egy fűtés nélküli házon gondolkodom U =0,05 határoló értékekkel (max néhány infrapanellel). Szigetelésnek habüveg granulátum alulra + fújható cellulóz vagy olcsó ásványgyapot a falakra és födémre, nem lehetetlen. El tudom képzelni, hogy hosszú távon ez lesz a jövő.
    Fűtés nélküli ökoház, na ezt kéne megcsinálni.

Könyvjelzők

Könyvjelzők

Fórum szabályok

  • Nem nyithatsz új témákat.
  • Nem válaszolhatsz hozzászólásokra.
  • Nem csatolhatsz függelékeket.
  • Nem módosíthatod a hozzászólásaidat.
  •  
RÓLUNK
A fórum elsődleges célja, hogy segítse az információ- és tapasztalatcserét azon építtetők között, akik passzív vagy alacsony energiás házat építettek vagy szeretnének építeni.
FONTOS LINKEK
Fórum szabályzat
Kövess bennünket